Most szól:
Vezeti:
2017.10.09 Hétfő . 16:02

Napjaink betegsége a FOMO

Sokaknak ismerős lehet az a szituáció, mikor egy étteremben egy pár ahelyett, hogy beszélgetne, a telefonjukba temetkeznek, vagy a személy, aki a színházban is válaszol az üzenetre, vagy az a jelenet, mikor valaki beszél a másikhoz, de ő a telefonjával van elfoglalva. E szituációk közös pontja az úgynevezett FOMO-szindróma.

A FOMO a 21.századi közösségi média és mobiltechnológia uralta társadalom kortünete, csakúgy, mint a nomofóbia („no mobile phobia”) vagy az okostelefon függőség.

A "Fear of Missing out"-nak magyar megfelelője nincsen, de valahogy úgy lehet körülírni, hogy arra irányuló félelem, hogy valamit elszalasztunk, valamiből kimaradunk. A kifejezést azokra használják, akik úgy érzik, állandó kommunikációs készültségben kell lenniük: rettegnek attól, hogy lemaradnak valamilyen fontos eseményről vagy hírről. Ennek egyik oka az lehet, hogy a személy úgy gondolja, mások élete gazdagabb, élvezetesebb, mint az övé, ami azt eredményezi, hogy a személy folytonos késztetést érez arra, hogy kapcsolatban álljon a környezetével, és mindenről tudjon pl. a közösségi médián keresztül.

via GIPHY

A FOMO működési mechanizmusát tekintve olyan, mint egy ördögi kör, bár a személy ügyel arra, hogy mindig elérhető legyen, sok ismerőse van és tájékozott az eseményekről, mégis egyre magányosabb, mert a személyes kapcsolatot és kommunikációt, a közösségi médiával helyettesíti, ami növeli az izoláltság érzését. Ez egyszersmind oximoronná változatja a közösségi médiát, ami talán egyáltalán nem adja meg a valós közösséghez tartozás élményét, pusztán annak az illúzióját.

Azok, akiket érinti a FOMO sokszor nincsenek tudatában annak, hogy például egy rendezvényen azért vesznek részt, mert félnek, hogy különben kihagynának valami fontosat, vagy mások gondolják, hogy ott a helyük, vagy valóban szeretnének ott lenni.

Mindazon által a FOMO nem új keletű jelenség, és nem csak a közösségi oldalakhoz kapcsolódik. A FOMO mindig is jelen volt a történelemben, csak mindig valamilyen más kommunikációs csatornán keresztül fejtette ki hatását. Ilyen csatornák az újságok, levelek, képek, e-mailek, ma pedig a technikai fejlődésnek köszönhetően, az internet. Úgy is mondhatnánk, a FOMO egy ősi félelem, amit napjainkban az internet és a közösségi média sokszorosára nagyít. Ha evolúciós szempontból nézzük, az, hogy tudomásunk legyen a történésekről és mások is tudjanak rólunk a túlélés kritériuma, hiszen, ha pl. nem értesülünk arról, hogy hol van vízlelőhely, az akár az életünkbe is kerülhet.

Természetesen a mai modern világban az okostelefon és az internet az élet nélkülözhetetlen tartozékai. Így azt kérni bárkitől, hogy hagyjon fel ezeknek az eszközöknek a használatával gyakorlatilag lehetetlen. Amit viszont megtehetünk, hogy igyekszünk tudatosak lenni, azáltal, hogy megpróbáljuk kontrollálni a bennünket körülvevő virtuális világot, mielőtt az venné át az irányítást felettünk.

via GIPHY

Kép: Theodysseyonline.com