Most szól:
Vezeti:
2019.01.31 Csütörtök . 14:17

141 éve született első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd

A múlt század igazi polihisztora volt a bajnok.

Hajós Alfréd a magyar sport ikonikus alakja, első olimpiai bajnokunk, akinek nevét a Margit-szigeten uszoda viseli. De ki is volt ő és hogyan vált legendává?

Guttman Arnold néven született Budapesten, 1878. február 1-jén. Édesanyja egyedül nevelte őt és öt testvérét, nehéz anyagi körülmények között. A vékony, magas fiú egyáltalán nem volt sportos alkat, gimnáziumi első tornaóráján fel is sült, nem tudott felmászni a rúdon. De őt nem olyan fából faragták, hogy csak úgy bedobja a törölközőt. Titokban edzeni kezdett, pár hét múlva a plafonig küzdötte magát. Tizenéves korában veszítette el édesapját, aki a Dunába fulladt, a sors furcsa fintora, hogy állítólag ez a tragédia bírta rá, hogy megtanuljon úszni.

 

 

Egyedülálló technikával, ellenállhatatlanul úszott. Hamarosan magyar bajnoki címet szerzett, majd 1895-ben a nem hivatalos Európa-bajnokságon is diadalmaskodott. Időközben beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, s bár néhány professzora úgy vélte a sport és a tanulás nem fér meg egymás mellett, Hajós az építészet világában is tehetségesnek bizonyult.

Majd eljött 1896, mikor a magyar delegáció tagjaként részt vehetett az első újkori olimpián, Athénban. Mindössze 18 éves volt, mikor április 11-én örökre beírta magát a történelembe. A Zea-öböl 12 °C-os hullámai között a 100 méteres gyorsúszás versenyében elsőként csapott a célba. Ezzel ő lett az első magyar olimpiai bajnok. Sőt, kisvártatva duplázott is, hiszen 1200 méteren is győzött, méghozzá óriási fölénnyel.

A hideg víz igencsak próbára tette Hajós szervezetét, aki a 26-28 °C-os medencékben készült a megmérettetésre. Egy anekdota szerint az éremátadó ceremónia során, mikor Konstantin görög trónörökös a didergő Hajós nyakába akasztotta a medált, azt kérdezte tőle: „Hol tanult meg ilyen jól úszni?”, mire Hajós szerényen csak ennyit felelt: „A vízben, Felség”.

Az athéni játékok után „a magyar delfin”, - ahogy a nemzetközi sajtó nevezte, hazatért és folytatta tanulmányait, megszerezte az oklevelet. De a sportnak nem tudott és nem is akart hátat fordítani, ám kissé eltávolodott az uszodától. Atletizálni kezdett, síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is az ország legjobbjai között szerepelt, és 1897-től – a Budapest Torna Club színeiben – a futballban is kipróbálta magát. A csapattal kétszer is bajnok lett, s mikor nem futballistaként rúgta a bőrt, bíróként lépett a pályára. Miután befejezte aktív sportolói pályafutását a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett.

 

 

Az 1910-es évekre lassan visszavonult a sporttól és másik, vagy inkább sokadik szenvedélyére fókuszált, az építészetre. Kezdetben Alpár Ignác és Lechner Ödön keze alatt dolgozott. Munkáit eleinte szecessziós, eklektikus, majd konstruktív, modern stílus jellemezte. Számos iskola, templom, s annál is több sportlétesítmény dicséri keze munkáját. Ő tervezte a róla elnevezett margitszigeti sportuszodát is, mely azóta is a vizes sportok kultikus helyszíne.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Hajós Alfréd 1955. november 12-én hunyt el, 77 éves korában. Lehengerlő életútja egy olyan sokoldalú sportemberé, melyben a nemes jellem, a kitartás és a kiválóság az élet minden területén megmutatkozott.

Lead:Instagram